Tisztelt Partnerünk!
Kedves Olvasó!
Újra, meg újra feltűnik a sajtóban, mindennemű kommunikációs „adathordozóban” a merkantil vonalon eredményeket segítő MÁRKA, VÉDJEGY - egyébként szabályozott szerepe, helyzete, jelentősége - (az áru) hazai és nemzetközi piacon történő megjelenése, illetve hatása. Reklám - és védjegyoltalmi szakértőnk a mostanában a napi politikában – több okból jelentős piaci érdekeket is érintő marketing eszköz lehetséges szerepéről ad megfontolásra érdemes gondolatokat az Olvasónak. (Lehet egy kikötői logó is sikeres!...)
Szomor László

Van-e egységes (magyar) ”áruvédjegy”?
Tanulságos vitának, beszélgetésnek lehettek tanúi, akik a közelmúltban az egyik televíziós csatornának adását megnézték. A kérdéskör húsba vág! A riporter igen izgalmas kérdéseket tett fel az egyik ellenzéki párt meghívott képviselőjének. Anélkül, hogy az Olvasót untatnám a részletekkel, megkísérlem összefoglalni a politikus üzenetét.

A riportalany kifejtette:
A hazai termék megkülönböztető jelzés rendszerével – mint jelképpel - szimbólummal, védjeggyel, 34(!) féle formában találkozott az illető vizsgáló részleg. A megjelent képviselő kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy a jelenlegi áldatlan-tűrhetetlen állapotokra jellemzően fennáll a fogyasztók megtévesztésének súlyos veszélye. Példáiban megdöbbentő bizonyítékokkal szolgált:
- Zambiából érkezett fűszerpaprikát mutatott be magyar trikolórral…
- Törökországból érkezett babérlevelet magyar címkével…
Hivatalos magatartás
Megítélése szerint a jelenlegi kabinet nem fordít elég figyelmet a piaci mozgásokra. Más országok például Franciaország a minőségi élelmiszerek egységes jelölésére azonos jelrendszert alkalmaz; persze az előállítás követelményeit is előírja.
Javaslat
A honatya drákói szigorítású fogyasztóvédelmi tételekkel akadályozná meg, hogy a megtévesztés tovább ne folytatódjék.
Érdekek ütközése
A riportban felmerült Brüsszel magatartása is. A politikus óva intett a Központ véleményének elhamarkodott elfogadásától. Állította: az EU-nak nem érdeke, hogy magyar, minőségi áruk legyenek a polcokon.
Mozgásban a (szolidáris) vásárlói magatartás
Szerencse, hogy a legutóbbi időkben hazánkban igen erős PATRIÓTA érzés, jellemvonás jelent meg; egyre többen járnak (magyar)piacra, ott vásárolnak hazai terméket; ezt próbálja kihasználni a multinacionális erőtér; így került sor például számos húsraktár felszámolására vagy 2007-ben az antibiotikumos mézfajták álságára, vagy nemrég átcímkéző (dátum- és eredet) üzem leleplezésére. Dokumentumokkal igazolt bizonyítékok alapján állította a politikus: Portugáliából idehozott, Marokkóban már betiltott vegyszerekkel ellátott fűszerekkel kezelt sonkát itt felszeletelnek, átcsomagolnak; ilyenkor már „készült Magyarországon” – matrica (rá)kerülhet a borítóra… A szakember szerint nem kell Brüsszelre várni: saját MÁRKA és VÉDJEGY koncepcióban kell gondolkodni; a kabinet részéről a hezitálás (ebben az esetben sem) vezet sehová.
A ZENIT KERESKEDŐHÁZ a társadalomért. A cég megint bebizonyította, hogy kész tenni magasabb célok érdekében.
Ötödik alkalommal rendezik meg a BRINGÁZZ A MUNKÁBA kampányt, amelynek célja a környezetvédelem és az egészség megőrzése: késztetés, ösztönzés és példamutatás; az eredmények biztatók; ezeideig több, mint 30 ezer résztvevőt mozgósított a rendező, a MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB.

A nemes cél érdekében a ZENIT KERESKEDŐHÁZ – alapelvének megfelelően – hogy ti. „felelősséget érzünk a társadalom iránt” – a maga módján hozzájárul(t) a BAM http://www.youtube.com/watch?v=teHKuOBkdqM sikeréhez: kerékpártámaszokat és öltözőszekrényeket bocsátott a Klub rendelkezésére. Ilyen gesztust nem első ízben gyakorolt. Az igen sikeresen működő civil szervezet, a Kerékpárosklub szándékai nem hagyták érintetlenül az állami hivatalokat sem: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) haladéktalanul pártjára állt a jelentős kezdeményezésnek olyannyira, hogy a nemrég, április 11-én, az 5-hetes kampány nyitó rendezvényét már Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár indította a parlament közelében. Sajtótájékoztatóján méltatta a mozgalom célját és jelentőségét. Ott voltak a rendezvényen az önkénteseken kívül parlamenti képviselők és diplomáciai tisztségviselők is példát mutatva idősnek-fiatalnak egyaránt. Hasonló magasztos célok érdekében a ZENIT KERESKEDŐHÁZ - kínálati palettájából – a jövőben is kész áldozni eszközöket, berendezéseket – nyilatkozta a ZENIT igazgatója.
Kunvári Antal
szerkesztő
Kedves Olvasó!
Újra, meg újra feltűnik a sajtóban, mindennemű kommunikációs „adathordozóban” a merkantil vonalon eredményeket segítő MÁRKA, VÉDJEGY - egyébként szabályozott szerepe, helyzete, jelentősége - (az áru) hazai és nemzetközi piacon történő megjelenése, illetve hatása. Reklám - és védjegyoltalmi szakértőnk a mostanában a napi politikában – több okból jelentős piaci érdekeket is érintő marketing eszköz lehetséges szerepéről ad megfontolásra érdemes gondolatokat az Olvasónak. (Lehet egy kikötői logó is sikeres!...)
Szomor László
Van-e egységes (magyar) ”áruvédjegy”?
Tanulságos vitának, beszélgetésnek lehettek tanúi, akik a közelmúltban az egyik televíziós csatornának adását megnézték. A kérdéskör húsba vág! A riporter igen izgalmas kérdéseket tett fel az egyik ellenzéki párt meghívott képviselőjének. Anélkül, hogy az Olvasót untatnám a részletekkel, megkísérlem összefoglalni a politikus üzenetét.

A riportalany kifejtette:
A hazai termék megkülönböztető jelzés rendszerével – mint jelképpel - szimbólummal, védjeggyel, 34(!) féle formában találkozott az illető vizsgáló részleg. A megjelent képviselő kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy a jelenlegi áldatlan-tűrhetetlen állapotokra jellemzően fennáll a fogyasztók megtévesztésének súlyos veszélye. Példáiban megdöbbentő bizonyítékokkal szolgált:
- Zambiából érkezett fűszerpaprikát mutatott be magyar trikolórral…
- Törökországból érkezett babérlevelet magyar címkével…
Hivatalos magatartás
Megítélése szerint a jelenlegi kabinet nem fordít elég figyelmet a piaci mozgásokra. Más országok például Franciaország a minőségi élelmiszerek egységes jelölésére azonos jelrendszert alkalmaz; persze az előállítás követelményeit is előírja.
Javaslat
A honatya drákói szigorítású fogyasztóvédelmi tételekkel akadályozná meg, hogy a megtévesztés tovább ne folytatódjék.
Érdekek ütközése
A riportban felmerült Brüsszel magatartása is. A politikus óva intett a Központ véleményének elhamarkodott elfogadásától. Állította: az EU-nak nem érdeke, hogy magyar, minőségi áruk legyenek a polcokon.
Mozgásban a (szolidáris) vásárlói magatartás
Szerencse, hogy a legutóbbi időkben hazánkban igen erős PATRIÓTA érzés, jellemvonás jelent meg; egyre többen járnak (magyar)piacra, ott vásárolnak hazai terméket; ezt próbálja kihasználni a multinacionális erőtér; így került sor például számos húsraktár felszámolására vagy 2007-ben az antibiotikumos mézfajták álságára, vagy nemrég átcímkéző (dátum- és eredet) üzem leleplezésére. Dokumentumokkal igazolt bizonyítékok alapján állította a politikus: Portugáliából idehozott, Marokkóban már betiltott vegyszerekkel ellátott fűszerekkel kezelt sonkát itt felszeletelnek, átcsomagolnak; ilyenkor már „készült Magyarországon” – matrica (rá)kerülhet a borítóra… A szakember szerint nem kell Brüsszelre várni: saját MÁRKA és VÉDJEGY koncepcióban kell gondolkodni; a kabinet részéről a hezitálás (ebben az esetben sem) vezet sehová.
A ZENIT KERESKEDŐHÁZ a társadalomért. A cég megint bebizonyította, hogy kész tenni magasabb célok érdekében.
Ötödik alkalommal rendezik meg a BRINGÁZZ A MUNKÁBA kampányt, amelynek célja a környezetvédelem és az egészség megőrzése: késztetés, ösztönzés és példamutatás; az eredmények biztatók; ezeideig több, mint 30 ezer résztvevőt mozgósított a rendező, a MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB.

A nemes cél érdekében a ZENIT KERESKEDŐHÁZ – alapelvének megfelelően – hogy ti. „felelősséget érzünk a társadalom iránt” – a maga módján hozzájárul(t) a BAM http://www.youtube.com/watch?v=teHKuOBkdqM sikeréhez: kerékpártámaszokat és öltözőszekrényeket bocsátott a Klub rendelkezésére. Ilyen gesztust nem első ízben gyakorolt. Az igen sikeresen működő civil szervezet, a Kerékpárosklub szándékai nem hagyták érintetlenül az állami hivatalokat sem: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) haladéktalanul pártjára állt a jelentős kezdeményezésnek olyannyira, hogy a nemrég, április 11-én, az 5-hetes kampány nyitó rendezvényét már Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár indította a parlament közelében. Sajtótájékoztatóján méltatta a mozgalom célját és jelentőségét. Ott voltak a rendezvényen az önkénteseken kívül parlamenti képviselők és diplomáciai tisztségviselők is példát mutatva idősnek-fiatalnak egyaránt. Hasonló magasztos célok érdekében a ZENIT KERESKEDŐHÁZ - kínálati palettájából – a jövőben is kész áldozni eszközöket, berendezéseket – nyilatkozta a ZENIT igazgatója.
Kunvári Antal
szerkesztő





















