2011/7. szám

HÍRZÓNA

Makroregionális együttműködés, DUNA stratégia

Csaknem félszáz program körvonalazódik az u.n. DUNA-stratégia keretében, amelyekben a civil szervezetek is aktív szerepet vállalhatnak. A tizennégy ország – Ausztria, Magyarország, Németország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna részvételével meghirdetett, a DUNA miatt érintett államok együttműködését elősegítő makroregionális együttműködés új formájáról van szó. A program keretében Magyarország három területen illetékes, vagy inkább felelős:

- az energiában a csehekkel,

- az ivóvízvédelem vonalán a szlovákokkal,

- az extrém időjárási helyzetekkel – aszály és áradások tekintetében Romániával koordinálunk.

A magyar elnökség már korábban kijelentette, hogy a Dunát zöldfolyosóként kívánja megtartani; ezért sem épül a Duna magyarországi szakaszán új erőmű és nem lesznek duzzasztások. A stratégiáért felelős magyar kormánybiztos a dunai személyszállítást, mint a civil szféra lehetséges bekapcsolódási lehetőségét jelölte meg; javasolta, hogy az érintettek, az érdeklődők vegyék fel a kapcsolatot Pozsonnyal és Belgráddal, mert ott is a folyó fokozottabb kihasználására lehet számítani. Felmerült a újabb Duna-Tisza-csatorna esetleges megépítésének lehetősége is.

A stratégia ez év első felében elkészülhet, hogy aztán az általános ügyek tanácsa elé kerülve, végül az Európa Tanács szentesítse.

A 200 milliárd forint összegű pályázatok felét a KKV-k kaphatják.

Ez év március 1-től, a címben szereplő összegből 9 milliárd forint nagyságrendű pályázat illetheti meg a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésében érintett vállakozásokat. A nagyvállalatok (multik) beszállítóiként működő KKV-k pályázataira 27 milliárd áll rendelkezésre.

Németországban is gond az útjavítás.

Sajtóhírek szerint a németországi útkezelő-útfenntartó illetékesek különös figyelmet kérnek a gépkocsivezetőktől, mivel az idei tél az utakat szokatlan mértékben rongálta meg. A 650000 km-t kitevő útrendszer rendben tartása tavaly 2 milliárd euró (kb. 540 milliárd Ft) költséggel járt; a szövetségi közlekedési minisztérium kalkulációja szerint a szélsőséges időjárás miatt az idén ezen összeget 10%-kal meg kell fejelni… A hőmérséklet ingadozása nemcsak az utak burkolatát, hanem az alapokat is megrongálta. Így történt, hogy az A7-es autópályát Göttingnél több kilométeres szakaszon le kellett zárni. Számos, anyagi nehézségekkel küszködő település kénytelen a polgárokhoz fordulni anyagi segítségért. Az adakozókat „kátyú emléklapok” őrzik. Nem csoda, hogy a tetemes kiadások miatt a német egyetemek, kutatóintézetek stb. analizálják a kátyúk keletkezésének okait, és megelőzésének újabb, lehetséges módozatait. ”Olyan számítógépes modell kidolgozásán fáradoznak, amellyel még az építések megkezdése előtt ellenőrizhetők az alapzat tulajdonságai” - remélik a kutatók. Müncheni szakmérnökök a cementhez adható adalék receptjén dolgoznak: polimerek, latex és szilicium-dioxid jön számításba.

Elektronikus kapuk 2012-től Magyarországon?

A nyugati országokban gyakorta megfordulókat bizonyára nem lepte meg a gazdaságirányítás terve: elektronikus kapukat építene ki, és 2012-től már segítségükkel a teherautóktól használatarányos útdíjat lehetne kérni.

Az egyszeri – több milliárdos beruházással – a kormány megháromszorozhatná a fuvarozóktól beszedett, évi 20 milliárd forintnyi matricadíjat. A környező országok egy részéhez hasonlóan kilométer alapú, azaz használatarányos útdíjat kíván beszedni a kormány a kamionoktól és a személyautóktól, ezzel leváltva a mostani matricás rendszert. A bevezetés oka egyszerű: a mostani matricás rendszerben ugyanis ugyanazt a napidíjat kell fizetnie az egy nap alatt 100 vagy 200 km-t utat használó fuvarozónak; másrészt ennek összegét az EU 11 euroban maximálta. Ez rossz nekünk, ugyanis tranzitország vagyunk.

Az egyelőre kérdés, hogy milyen utakat vonnának be a rendszerbe. Valószínűleg azokat, amelyeken ma is él a tehergépjárműveknek a matricás fizetés.

30%-ot bukott a magyarországi autópiac

2010-ben csaknem 6 %-kal csökkent az új autók eladása az Európai Unióban, 2009-hez képest. Ennek egyik főoka: a kormányok által támogatott „roncsprémiumprogramok” kifutottak. Az ACEA ( Európai Autógyártók Szövetsége) adatai szerint Németországban az éves eladás 23,4 %-kal,Spanyolországban 24%-kal, Olaszországban 22 %-kal, Nagy-Britanniában 18%-kal esett vissza. Franciaországban, a roncsprémiumprogram 2010-ig érvényben volt, az új autók decemberi eladása csupán 0,7 %-kal mérséklődött. A piaci apály nem egyformán sújtotta a márkákat és járműkategóriákat: a legnagyobb veszteséget, mínusz 55 %-ot az ú.n. B, vagy kisautókategóriába tartozó járművek (Opel Corsa, VW Polo, Suzuki Swift) forgalmazása szenvedte el.

Egy felmérés szomorú eredménye: minden 3-ik cégvezető korrumpálható…?

Az Ernst&Young tanácsadó cég és a MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete felmérése szerint a hazai vállalkozások vezetőinek csaknem harmada nem utasítana vissza egy u.n.tisztességtelen „ajánlatot”adott helyzetben…

Az MTI beszámolója szerint a mintegy 300, legalább 50 főt foglakoztató, negyed-és tízmilliárd Ft éves forgalommal működő cég bevonásával készült felmérés rámutat: átlagosan a megszerzett üzlet értékének 10 %-a kerül korrupció esetén valakinek a zsebébe… A felmérésből, a válaszokból kitűnik, hogy az okok között a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága, folyamatos változtatása is jelentős korrupciós kockázatot jelent.

- a szerkesztő -