A kontinuitás jegyében.
Tíz éve történt.
Emlékeztető a „dolgos évek” néhány eseményére, 2001.
Belvízi árufuvarozási szerződés aláírása
2001. június 22-én fontos eseményre került sor: Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, Alojz Tus’ek horvát közlekedési miniszter, Jozef Macejko szlovák közlekedési miniszter, továbbá Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Hollandia, Franciaország, Portugália és Svájc nagykövetei aláírták a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló egyezményt (CMNI) Budapesten.
Idézet az akkori napi sajtóból:
„A magyar kormány részéről dr. Fónagy János miniszter, a Duna Bizottság részéről Hellmuth Strasser, a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága részéről Jean-Marie Woehrling, az ENSZ Gazdasági Bizottsága részéről Capel Ferrer tartott expozét, sikernek nevezve, hogy a belvízi áruszállítás területén a jogokat és a kötelmeket rögzítő és a nemzetközi kereskedelmi jog hézagpótló, egységes eljárást biztosító egyezmény megszületett”
Tíz éve történt.
Emlékeztető a „dolgos évek” néhány eseményére, 2001.
Belvízi árufuvarozási szerződés aláírása
2001. június 22-én fontos eseményre került sor: Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, Alojz Tus’ek horvát közlekedési miniszter, Jozef Macejko szlovák közlekedési miniszter, továbbá Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Hollandia, Franciaország, Portugália és Svájc nagykövetei aláírták a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló egyezményt (CMNI) Budapesten.
Idézet az akkori napi sajtóból:
„A magyar kormány részéről dr. Fónagy János miniszter, a Duna Bizottság részéről Hellmuth Strasser, a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága részéről Jean-Marie Woehrling, az ENSZ Gazdasági Bizottsága részéről Capel Ferrer tartott expozét, sikernek nevezve, hogy a belvízi áruszállítás területén a jogokat és a kötelmeket rögzítő és a nemzetközi kereskedelmi jog hézagpótló, egységes eljárást biztosító egyezmény megszületett”
A sajtóközlemények vastag betűkkel tájékozattak az eseményről
A közreműködő kormányok munkájának eredményeképpen létrehozott Egyezmény elfogadásával lényegesen szélesebbé válik annak lehetősége, hogy az európai belvízi fuvarozás hatékonyan kapcsolódhassék be a kombinált fuvarozásokba, és a közlekedésen belüli munkamegosztás kedvező irányú módosítása révén a közlekedés, a kereskedelem, vagyis az európai gazdaság fenntartható fejlődését szolgálja.
A létrehozott PÁNERURÓPAI EGYEZMÉNY – az ünnepélyes aláíráskor jelen
lévő államokon kívül további államok csatlakozására is mód van – minden kétséget kizáróan hozzájárul az európai belvízi hajózás harmonizációjához. A magyar kormány, az EGYEZMÉNY letéteményeseként a továbbiakban is szorosan együtt kíván működni a védnöki kormányközi szervezetekkel annak érdekében, hogy a csatlakozás lehetősége minél szélesebb körben ismertté váljék.
Közlekedésbiztonság az egyesült Európában
2001. szeptember 3-4-én, fenti címmel nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. A szervezésben közreműködtek:
- a Közlekedési-és Vízügyi Minisztérium,
- a Belügyminisztérium,
- a Közlekedéstudományi Egyesület.
A fővédnök: a két szakminiszter volt.
A konferencia célja a közlekedésbiztonság alkotóelemeiről Közép-Európa, az
Európai Unió országai között szakmai párbeszéd jöjjön létre, részletesen áttekintve a biztonság
- technikai és
- humán oldalát befolyásoló tényezőket.
A konferenciát két főcsoportra osztották:
Az egyik a témakör általános áttekintése; a közlekedésbiztonság politikai és
szakmapolitikai aspektusát részletezi;
résztvevők: a szakminiszterek, az Európai Bizottság, a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT), a Világbank, a közúti áruszállítókat tömörítő nemzetközi szervezet (IRU), a Nemzetközi Közúti Közlekedésbiztonsági Intézet (PARIM) és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) képviselői
A másik témacsoport aktualitása mindig élő marad:
A közlekedésbiztonság három alapeleme:
- a közlekedési környezet,
- a közlekedési eszközök, járművek és
- a közlekedő ember.
A konferencia meghívottai: kormányzati és közlekedési döntéshozók, tervezők,
konzultánsok, kutatók, kivitelezők, jogalkotók Magyarországról, Közép-Európából és az Európai Unióból.
- a Közlekedési-és Vízügyi Minisztérium,
- a Belügyminisztérium,
- a Közlekedéstudományi Egyesület.
A fővédnök: a két szakminiszter volt.
A konferencia célja a közlekedésbiztonság alkotóelemeiről Közép-Európa, az
Európai Unió országai között szakmai párbeszéd jöjjön létre, részletesen áttekintve a biztonság
- technikai és
- humán oldalát befolyásoló tényezőket.
A konferenciát két főcsoportra osztották:
Az egyik a témakör általános áttekintése; a közlekedésbiztonság politikai és
szakmapolitikai aspektusát részletezi;
résztvevők: a szakminiszterek, az Európai Bizottság, a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT), a Világbank, a közúti áruszállítókat tömörítő nemzetközi szervezet (IRU), a Nemzetközi Közúti Közlekedésbiztonsági Intézet (PARIM) és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) képviselői
A másik témacsoport aktualitása mindig élő marad:
A közlekedésbiztonság három alapeleme:
- a közlekedési környezet,
- a közlekedési eszközök, járművek és
- a közlekedő ember.
A konferencia meghívottai: kormányzati és közlekedési döntéshozók, tervezők,
konzultánsok, kutatók, kivitelezők, jogalkotók Magyarországról, Közép-Európából és az Európai Unióból.
Új híd a Tiszán
2001. június 25-én Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter ünnepélyesen
forgalomba helyezte az új tiszaugi közúti Tisza-hidat. Az új tiszaugi közúti
Tisza-híd építése 1999 végén kezdődött; építési költsége mintegy 4.3 mrd forint
volt. A beruházásban érintett útszakasz 1850 m, a Tisza-híd 311 m hosszú.
A beruházó a Közlekedési-és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a fővállalkozó a Hídépítő-GANZ Acélszerkezet Konzorcium volt.
Az új közúti híd forgalomba helyezésével lehetővé válik az akadálymentes közlekedés a 44 sz. főúton, a mely Békés megyén keresztül az ország középső részét köti össze Romániával.
Az avatáson a miniszter hangsúlyozta:
„A tiszaugi híd átadása nagy lépés az összeurópai úthálózat fejlesztésében is,
hiszen itt, a Kárpát-medence közepén egy olyan átkelési lehetőséget teremtünk,
amely nem csupán szimbolikusan, hanem a valóságban is felgyorsítja a Kelet-
Nyugat közti átkelést. Szó szerint gördülékenyebbé válik a kereskedelmi forgalom, a turisták számára könnyebb lesz az ország keleti felének a megközelítése”
Kunvári Antal
forgalomba helyezte az új tiszaugi közúti Tisza-hidat. Az új tiszaugi közúti
Tisza-híd építése 1999 végén kezdődött; építési költsége mintegy 4.3 mrd forint
volt. A beruházásban érintett útszakasz 1850 m, a Tisza-híd 311 m hosszú.
A beruházó a Közlekedési-és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a fővállalkozó a Hídépítő-GANZ Acélszerkezet Konzorcium volt.
Az új közúti híd forgalomba helyezésével lehetővé válik az akadálymentes közlekedés a 44 sz. főúton, a mely Békés megyén keresztül az ország középső részét köti össze Romániával.
Az avatáson a miniszter hangsúlyozta:
„A tiszaugi híd átadása nagy lépés az összeurópai úthálózat fejlesztésében is,
hiszen itt, a Kárpát-medence közepén egy olyan átkelési lehetőséget teremtünk,
amely nem csupán szimbolikusan, hanem a valóságban is felgyorsítja a Kelet-
Nyugat közti átkelést. Szó szerint gördülékenyebbé válik a kereskedelmi forgalom, a turisták számára könnyebb lesz az ország keleti felének a megközelítése”
Kunvári Antal
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése